Tizenhat évesen levontam két világos következtetést: az élet unalmas, és az élet igazságtalan. Elvégzem az egyetemet, dolgozni megyek, összeházasodom valakivel, gyerekeket szülök, megöregszem és meghalok. Az élet unalmas. Pedig az enyém még jobb volt, mint a legtöbbeké. Jó családom volt, jó jegyeim voltak, és megvolt rá a lehetőségem, hogy egyetemen tanuljak. De tudtam, hogy a barátaim többsége gyári munkásként fogja végezni. Az élet igazságtalan.

Aztán jött a forradalom, és megváltoztatta a körülöttem lévő világot. 1989 karácsonyán agyonlőtték Elena és Nikolai Ceausescut. A diktátorról szóló szokásos műsorok helyett egy Jézusról szóló film ment a TV-ben. Nagyon szimpatikus volt ez az ember, de valami propagandától tartottam. Le akartam ellenőrizni a film tartalmát, de mivel apám katonatiszt volt, nem volt otthon Bibliánk. Nagymamámnak viszont volt Bibliája annak ellenére, hogy illegális irodalomnak számított.

Nagy volt a Biblia, tehát a Jézusról szóló résznél kezdtem bele, az Újszövetségnél. Jézus elismerést váltott ki belőlem. Bármit megszerezhetett volna, de nem akarta. A keresztre ment, de azt mondta: „Bízzatok: én legyőztem a világot." (János 16:33) Hogy lehetett ennyire győztes? Tudni akartam a titkát!

Aztán hallottam egy összejövetelről a városunkban. A szüleimet és az öcsémet is magammal vittem, hogy meghallgassuk a német előadót, aki elmagyarázta, miért halt meg Jézus: azért, hogy megbocsássa az Isten elleni lázadásomat. Amikor az előadó mondta, hogy aki elfogadta Jézust, az menjen előre, én is mentem. A szüleim meg voltak döbbenve. „Mi lesz, ha valaki felismer bennünket?" De én 16 éves voltam, és tudtam, hogy szükségem van Jézusra, és az Ő titkára.

Ez volt életem legjobb döntése. A következő héten találtam egy gyülekezetet nem túl messze tőlünk, és elkezdtem megtanulni, hogy alkalmazhatom Isten igéjét az életemben. A gyülekezetnek volt egy ifjúsági csoportja, ahova az öcsém is eljött velem. Egy éb múlva már a szüleim is hittek Jézusban. Együtt merítettek be bennünket, ami azt fejezte ki, hogy a régi életünket elmosta Krisztus halála. Jézussal az életnek van célja és értelme: nem unalmas, és nem is igazságtalan.